Remény, várakozás
A szerelem tavaszi növény,
mely mindent behint a reménység illatával,
még a romokat is, melyekre felkapaszkodik.


A kép hallgat, az emlék mesél,
Emlék nélkül e kép semmit sem ér.
Ha ez a kép gyűrött lesz és kopott,
Akkor se felejtsd el, hogy voltam, s talán vagyok...

Pontosan az az ember hiányzik az életemből,
akinek levelet szeretnék írni.

...így vagy úgy - egy embernek önmagában semmi esélye sincs.
/Ernest Hemingway/


De felmutatlak a szív -, a lélek keresőknek,
újra és újra a vágtázó örök időnek,
hogy megtaláljak még minden őrizhetőt tőled.
Ó, kedvesem, viszlek már viszlek hét-zárú
ünnepek közé élő emlékeztetőnek.


A remény újra meg újra felütötte fejét a lelkemben,
hogy aztán fájdalmasan eltiporja a valóság.

Semmi sem feszíti annyira túl, semmi sem teszi annyira tönkre az idegeket,
mint a várakozás.

Nincs annál rosszabb, mint várni anélkül,
hogy tudná az ember mi fog történni.
A képzelőerőnk kegyetlenebb bármely rabtartónál.

Öreg korban dönteni kell, mit kezdjünk a magányossággal.
Talán helyesebb egyedül magányosnak lenni,
mint társaságban.


+++++lap tetejére+++++














