Óvódába:

 Hogy is volt…

Édesanya kézen fogott
S így kísért az óvodába.
Ámulattal léptem be
A játékok birodalmába.

- De jó lesz a gyerekekkel
Csupa móka, kacagás!
Büszkén nézett rám a mama:
-A gyermekem óvodás!

- Bizony jó lesz – mondogattam
hőscincérként bátran.
Ám amikor megérkeztünk,
Csak szepegve álltam.

Aztán csak azt vettem észre,
Óvodáskor három éve,
Az első nap félénksége …
Emlék lett belőle.

Oviba már magam megyek
Vigasztalom a kicsiket.
- Ne szipogjál kiskoma,
remek hely az óvoda.

Kovács Barbara: Kicsik búcsúja a nagyoktól

Ballagnak a nagyok,
Vajon hová mennek?
Miért hagynak itt minket,
meg ezt a szép kertet?

Kinőtték az óvodát?
Unják a meséket?
Miért szól nekik sok vers
és búcsúzó ének?

Iskolába mennek
betűket tanulni,
Sok tudománytól
fognak okosodni.

És, ha majd eljönnek
látogatni minket,
Ők olvasnak nekünk
csodaszép meséket.

Kívánjunk hát nekik
szerencsés tanulást,
Most pedig vidám
búcsúzást, ballagást.

Donászi Magda: Óvodától iskoláig

Egyszer régen édesanyám,
megfogta a kezemet.
Kicsit féltem, amikor az óvodába vezetett.
Csodálkoztam :
Mennyi játék!
Mennyi asztal!
Mennyi szék!
Gyorsan telt el a legelső nap,
gyorsan futott el a hét.

Négy év telt el,
négyszer láttuk az óvoda ablakán,
hogy zöld lombok integetnek,
vagy száraz ág van a fán.

Közben aztán úgy megnőttünk,
hogy az ágyunk kicsi már.
Holnap a mesesarok helyett,
az iskola padja vár.

Tandori Dezső: Óvodások ballagó-dala

Billegünk,
ballagunk,
jó így körbejárni;
itt vagyunk
meg
ott vagyunk:
Tessék meg- megállni.
Mint a fűben
a madár-
körülnéz
és
messze száll.

Billegünk,
ballagunk,
mindent körbejárunk;
itt vagyunk
meg
ott vagyunk:
ez volt a mi házunk.
Megszerettünk
óvoda-
nem felejtünk
el
soha!

Iskolások ballagási versei

Régi harcok, régi, kopott könyvek
Derű, mosoly, néha fájó könnyek
Múlik minden, rohannak az évek
Búcsút mondunk, múló diákévek.
(Ernest Hemingway)

++++++++++++++++++++++++++++++

A búcsúzónak minden emlék drága,
Egy száraz lomb, egy moha, egy kis kavics,
Hogy emlékezzék a távolban is
A helyre, melyre visszavonja vágya,
Tanú lesz az érzéseiről halálig,
S egy semmi így legdrágább kincsé válik.
(Goethe)

Útjaink százfelé válnak,
De szívünk egy célért dobog,
Nekivágunk a küzdelmes mának,
És épít karunk egy szebb holnapot...
(Arany János)

++++++++++++++++++++++++++++++++

Legnagyobb cél pedig itt-e földi létben
Ember lenni mindig, minden körülményben.
(Arany János)

++++++++++++++++++++++++++++++++++

Induljunk vígan és remélve,
A boldog szép jövő elébe
Miénk a föld a nap alatt,
Míg szívünk bátor és szabad.

Ha kilépsz az életbe,
Élj sok boldog évet,
Szeress te is úgy bennünket
Mint ahogy mi téged.

++++++++++++++++++++++++++++++++

Folytasd dolgod, képezd magad,
Komolyan vedd minden nap terhét
Szerencse aztán jön majd magától
Nyer bő okulást tapasztalásból.

+++++++++++++++++++++++++++++++

Mert az égi útnak elve:
kúszva, vérzőn énekelve,
portól, sártól piszkosan,
menni mindig, biztosan"
(Dsida Jenő)

Távol már a kezdet,
De távol még a vég,
Elértem a labirintus közepét.
Csalódások, gyönyörű emlékek
Velem vannak,
Megőrzöm őket.

++++++++++++++++++++++++++++++++

Hinni a szépet, a lehetetlent,
Hogy egyszer valóra válik.
Hinni a világban, akaratunkban,
Ha kell hinni mindhalálig.

++++++++++++++++++++++++++++++++

Nem elég a jóra vágyni,
A jót akarni kell.
De nem elég akarni,
Tenni, tenni kell.
(Váci Mihály)

Előre föl, miénk az élet,
E széles földnek kerekén,
Szemünkbe csillog az ígéret
És bennünk virág a jó remény.
(Juhász Gyula)

+++++++++++++++++++++++++++

Indulni vígan és remélve,
A boldog szebb jövő elébe.
Miénk a hely a nap alatt,
Míg szívünk bátor és szabad.

+++++++++++++++++++++++++++++

Megcélozni a legszebb álmot,
Komolyan venni a világot,
Mindig hinni és remélni,
Így érdemes a földön élni.
(Shakespeare)

A legszebb emlék a szeretett,
amelyet mások szívében hagyunk magunk után.

++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

Nem kívánom senkitől,
hogy csodás dolgot tegyen,
de joggal elvárom mindenkitől,
hogy mindig ember legyen.
( Ady)

++++++++++++++++++++++++++++++

Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élete kincsét, ámbár napja múl,
Hanem lezárva ami benne földi,
Egy éltető eszmévé finomul,
Mely fennmarad és nőttön nő tiszta fénye,
Amint időben, térben távozik,
Melyhez tekint fel az utód erénye:
óhajt, remél, hisz és imádkozik.
(Arany János)

Nemes önbizalom, de ne az önhittség
Rugói lelkedet nagy célra feszítsék,
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég,
minden körülményben.
(Arany János)

+++++++++++++++++++++++++++++++++++

Útjaink százfelé válnak,
De szívünk egy célért dobog,
Nekivágunk a küzdelmes mának,
És épít karunk egy szebb holnapot..
(Arany János)

+++++++++++++++++++++++++++++++

Senkinek sem kötelessége
Hogy nagy ember legyen
már az is nagyon szép,
Ha valaki ember tud lenni.
(Alfred Capus)

Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk
valamiben és, hogy ezt a valamit
bármiáron el kell érnünk.
(Curie)

++++++++++++++++++++++++++++++

Találkozás és búcsúzás
az élet annyi csak,
Valaki jön, valaki megy,
S az emlék megmarad.
(Leonard Da Ung)

+++++++++++++++++++++++++++++

Az élet, a munka tárt karokkal vár
Hogy szép lehetsz-e? csupán csak rajtunk áll.
(Fagyejev)

Régi harcok, régi kopott könyvek
Derű, mosoly, néha fájó könnyek
Múlik minden, suhannak az évek
Búcsút intünk fájó diákévek.
(Hemingway)

+++++++++++++++++++++++++++++++++

Életed útját magad választod,
könnyVálassz hát úgy, ha egyszer
Elindulsz, nincs már visszaút.
(Kodály Zoltán)

+++++++++++++++++++++++++++++

..őrizd az embert magadban,
hogy jogod legyen a szóhoz,
hogy súlya lehessen a szavaidnak,
hogy méltó maradj a munkához....
(Kósa Ferenc)

+++++++++++++++++++++++++++++

Soha le nem mondani
Soha el nem csüggedni
Ha kell mindig újra kezdeni.
(Kossuth)

+++++++++++++++++++++++++++

Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha,
remény, csalódás, küzdelem, bukás,
Sírig tartó nagy versenyfutás.
Keresni mindig a jót, a szépet,
S meg nem találni, - ez az élet.
(Madách)

+++++lap tetejére+++++