Bejegyzések a "Könny" cimke szerint
Kosztolányi Dezső versei
Érzés Ha van, akit jobban szeretsz magadnál, úgy, hogy te néki mindent odaadnál, a boldogságot is, nem kérve hálát, mért nem óhajtod, hogy ne is legyen, mért nem mered kivánni a halálát? S eltűnsz előle, hagyod, hogy ...
Jevgenyij Jevtusenko versei
Nappal ne is gondolj rám Nappal ne is gondolj rám, úgy becsülj. Nappal minden fonákjára kerül; imádjanak, lengjen tömjén körül, gondolj nappal - búdul vagy élvedül - elméd mire gondolni kényszerül; de éjszaka rám gondolj ...
FRIEDRICH NIETZSCHE VERSEI
ECCE HOMO ECCE HOMO Úgy van! Tudom, honnét jöttem! Telhetetlen láng-gyönyörben égek, izzok, pusztulok. Fény lesz mind, amihez érek, szén, amiből már nem kérek: úgy van, úgy van, láng vagyok! SZABÓ LŐRINC ...
SÍK SÁNDOR versei
Dal Bús lelkét rámlehelte A síró alkonyat. Lágy ajka esti szélnek S egy selymes, édes ének Csókolja arcomat. Lelkemben most virágzik Egy ifjú kék virág. Mondd: mért oly bús az alkony? Mért könnyek közt mosolygom E halk ...
TÓTH ÁRPÁD versei
MEDDŐ ÓRÁN Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén. CSAK ENNYI Félbehagyott Versek ...
PILINSZKY János versei
Kétsoros Emeld fel, ahogy akkor fölemelted, és üss vele, ahogy akkor ütöttél. A tengerpartra A tengerpartra kifekszik a tenger, a világ végén pihen a szerelmem, mint távoli nap vakít a szivem, árnyéka vagyunk valamennyien. ...
BABITS Mihály versei
Memento A hajad olyan fekete a ruhád oly fehér; az ifjuság igérete az élettel felér. Ó csal az ember élete! Ki tudja, mi nem ér? Ruhád is lesz még fekete, hajad is lesz fehér... 1903. ápr. Miatyánk 1914. Egy bécsi műintézet ...
ANNA AHMATOVA versei
ANNA AHMATOVA: REKVIEM Akkortájt csak a halott mosolygott, mert örült, hogy békességre lel, és Leningrád hányt-vetett kolonc volt börtönei közt, fölös teher. Elitéltek, ezrével vonulva, vitték kínba-dermedt életük, ...
GYÓNI GÉZA versei
VÁRSZ-E? Mikor virágot hajt a rózsa, Madár siet találkozóra - Kezed összetéve öledben Vársz-e, mondd, engem? Mikor levél pereg a fáról, Leszáll a földre sűrű fátyol - Csillogó könnyel szemedben Vársz-e, mondd, engem? EZ ...
REMÉNYIK SÁNDOR versei
Fagyöngyök Ha könny a gyöngy: A fagyöngyök az erdő könnyei, Parányi könnyek, mozdulatlanok, Fák sudarára fagyott sóhajok, Az erdő gyöngybefagyott bánata, Élősködők, mint minden bánat, Amely az élet üterére támad És ...
WASS ALBERT versei, idézetei
Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek, és nincs ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad...
EMILY BRONTE versei
EMILY BRONTE: ARANY TUDÁST BÁNYÁSZTAM ÉN Arany tudást bányásztam én egész nap örömest, s megint lágy holdfény süt felém most, hogy leszállt az est. Nincs hó s nem bilincseli tél faggyal a vizeket; nyájasan fújt a déli ...
ADY ENDRE Szerelmes versei
BE SZÉPRE-NŐTTÉL BENNEM Be nagyra-nőttél, Be szépre-nőttél bennem, Én kidacolt, drága szerelmem. Elfojtanálak, Ha enyhe volna multam, De bűnöztem, de nem tanultam. Sorsom fokára Szerelmes íbisz-pelyhek Most már ...
KÖLCSEY Ferenc versei
Kölcsey Ferenc: Himnusz Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! ...
POE, Edgar Allan versei
Egyszer egy bús éjféltájon, míg borongtam zsongva, fájón
S furcsa könyvek altatgattak, holt mesékből vén bazár,
Lankadt főm már le-ledobbant, mikor ím valami koppant,
Künn az ajtón mintha roppant halkan roppanna a zár,
"Vendég lesz az", így
Nadányi Zoltán versei
BOCSÁSS MEG A szemedet, mely mindig odafordul, hol én vagyok és kelni, bukni lát, és el nem unja nézni ezt a zordul szövődő, egyhangú tragédiát, a szemedet, mely az ...
LERMONTOV, Mihail, Jurjevics versei
NEM AZ ÉGNEK VAGY ANGYALOKNAK Lermontov A Mindenható nem az égnek vagy angyaloknak alkotott; ha csak szenvedek, minek éljek? Ő tudja, mért élek, halok! Akár démonom, a gonosznak ...
Ballagásra - oviba, iskolába
Megcélozni a legszebb álmot, komolyan venni a világot, mindig hinni és remélni Így érdemes a földön élni.
Régi harcok, régi kopott könyvek Derű, mosoly, néha fájó könnyek, Múlik minden, suhannak az évek, Búcsút intünk fájó diákévek.















