Bejegyzések a "Fájdalom" cimke szerint
Kosztolányi Dezső versei
Érzés Ha van, akit jobban szeretsz magadnál, úgy, hogy te néki mindent odaadnál, a boldogságot is, nem kérve hálát, mért nem óhajtod, hogy ne is legyen, mért nem mered kivánni a halálát? S eltűnsz előle, hagyod, hogy ...
TÓTH ÁRPÁD versei
MEDDŐ ÓRÁN Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén. CSAK ENNYI Félbehagyott Versek ...
ANNA AHMATOVA versei
ANNA AHMATOVA: REKVIEM Akkortájt csak a halott mosolygott, mert örült, hogy békességre lel, és Leningrád hányt-vetett kolonc volt börtönei közt, fölös teher. Elitéltek, ezrével vonulva, vitték kínba-dermedt életük, ...
GYÓNI GÉZA versei
VÁRSZ-E? Mikor virágot hajt a rózsa, Madár siet találkozóra - Kezed összetéve öledben Vársz-e, mondd, engem? Mikor levél pereg a fáról, Leszáll a földre sűrű fátyol - Csillogó könnyel szemedben Vársz-e, mondd, engem? EZ ...
ASSISI SZENT FERENC és JACOPONE DA TODI versei
szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes: Assisi Szent Ferenc: NAPHIMNUSZ Mindenható, fölséges és jóságos Úr, Tied a dicséret, dicsőség és imádás, És minden áldás. Minden egyedül téged illet, Fölség, És nem ...
Gárdonyi Géza versei 1. rész
Gárdonyi Géza: A szív Olyan a szív, mint a labda: a játszó sors dobja-kapja. Mennél inkább ütik-verik, annál feljebb emelkedik. Gárdonyi Géza: Feljöttek már Feljöttek már a csillagok: nyisd ki rózsám az ablakot. Nyisd ki ...
GOETHE, JOHANN WOLFGANG versei
Virágot szedtem csöndes sétán, S hogy hazahoztam kis bokrétám'. A meleg kéztől azalatt A kehely búsan lelohadt. Mindjárt pohár friss vízbe tettem, És ...
HEINE, Heinrich versei
Mint egy virág, olyan vagy, oly tiszta, szép, szelíd. Elnézlek, és szivemhez a bánat közelít. Kezem véd könyörögve, meghallgat tán az ég:
ilyen maradj örökre, ily kedves, tiszta, szép.
Lelkemben tavaszi rét
lágy kolompja kondul.
Dalom, hív
VERLAINE, Paul versei
A hold a fák közt
szikrázva süt;
gally moccan, ág zörg,
és mindenütt
hangok remegnek...
Ó, hogy szeretlek.
A tó sötéten
őrzi hideg
tükrén az ében-
árnyu füzet;
szél jaja rezzen...
Álmodj, szerelmem.















